GONZECZKY JÁNOS - MA RÁ IS EMLÉKEZÜNK Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Szatmárhoz is köthető vértanúját, Gonzeczky Jánost 1828-ban Hám János szatmári püspök szentelte pappá. 1837-1842 között a szatmári egyházmegyében szolgált, fontos szerepe volt a Zárda-templom megépítésében.
Az 1848-as forradalom kitörésekor Mezőhegyesen (Békés megye) volt tábori lelkész. Már a kezdetektől a forradalom pártjára állt, a többségében császárpárti katonák gyakran panaszkodtak is rá emiatt. 1848 decemberétől elhagyta a misék végéről a császárért való imádkozást, amit egy hazafias imádsággal váltott fel. 1849 január elején a szószékről felolvasta Kossuth Lajos december 22-i kiáltványát, melyben Magyarország népeit általános népfelkelésre szólítja fel. Februárban egy szentmisén így nyilatkozott: „átkozott legyen az, aki az osztrák dinasztiának engedelmeskedik.” Április végén, ugyancsak a szószékről kihirdette a magyar Függetlenségi Nyilatkozatot, majd egy beszédében kiemelte Magyarország függetlenségének fontosságát.
1849. augusztus 7-én még egyházi szolgálatait végezte, ám ezt követően elfogták és letartóztatták. Gonzeczky ügyében V. Ferdinánd Schönbrunnban kelt, 1848. október 3-án kibocsátott manifesztumára alapozták a jogi megtorlást. A császári hatóságok szerint mindenki, aki ezt követően a magyar hatóságoknak engedelmeskedett, pártütőnek és hazaárulónak számított.
Ennek a megtorlási hullámnak vált részesévé Gonzeczky is, akit a pesti hadbíróság elé állítottak. Felségsértés bűntettében vétkesnek találták, és először kötél általi halálbüntetést javasoltak, az ilyenkor automatikusan felmerülő vagyonelkobzással együtt. 1849. október 6-án az ítéletet golyó általi halálra enyhítették. A siralomházból egy császári katona közreműködésével az akkor éppen Pesten tartózkodó Hám János szatmári püspök közbenjárását kérte. A Bécsből Szatmárra hazatérő Hám János egy pesti rendházban szállt meg, amikor eljutott hozzá a kétségbeesett üzenet: „Jézus szent nevére kérem excellenciádat, mentse meg életemet. Gonzeczky.” A püspök kihallgatásra jelentkezett Haynaunál, aki átvette ugyan a kegyelmi kérvényt, de Gonzeczky életét nem volt hajlandó megmenteni. 1849. október 8-án hajnali 5 óra körül a pesti Újépület udvarán sortűz végzett Gonzeczkyvel. Ugyanitt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét is.
Halála után egykori egyházmegyéjében nem feledkeztek a tábori lelkészről. Hám János 1849. október 16-án kelt körlevelében arra kérte papjait és híveit, hogy imádkozzanak Gonzeczky lelki üdvéért. 1999. október 6-án a szatmárnémeti Zárda-templom falán felavatták emléktábláját, amely azóta az október 6-i városi megemlékezések elsődleges városbeli helyszíne.